Valamelyik előző cikkben már említettem, hogy edzés közben romboljuk a szervezetünket. Dr. Osváth Péter nagyszerű hasonlatával élve olyan ez, mintha egy tökéletesen összerakott puzzle közepébe beleütnénk és az darabjaira hullana. Első alkalommal nagyon lassan raknánk ki újból, de ahogy egyre többször darabjaira esik, és egyre többször raknánk össze, mindig gyorsabban és gyorsabban menne.
Ahogy előrehaladottabb állapotba kerülünk az edzéssel, a szervezetünk megtanul gyorsabban regenerálódni egy-egy nagyobb terhelés után és persze közben fejlődünk.
Belső környezetünk hat nagyon fontos paramétere változik edzés ill. terhelés során és ez a változás nagymértékben rontja a teljesítményünket.
- Hőmérséklet
- Folyadéktartalom
- Folyadéksűrűség
- Sóösszetétel
- Kémhatás
- Vércukorszint
Nézzük meg részletesen melyik paraméterünk, hogyan módosul !
Hőmérséklet - Izotermia
A jó izotermikus állapot 36-37°C közötti hőmérséklet szervezetünk számára. A belső hőmérsékletet idegsejtek, termoreceptorok által mérjük és folyamatosan próbálunk valamilyen úton-módon kompenzálni. Hypertermia, azaz magas hőmérséklet esetén párologtatással, izzadással próbáljuk csökkenteni a hőmérsékletet, hypotermia, azaz az alacsony hőmérsékletet izommunkával, remegéssel, reszketéssel próbáljuk kompenzálni.
Testünk a hideget jobban tolerálja, míg 37°C felett már egészen kicsi eltéréseknél is jelentősen romlik a teljesítménye (hőemelkedés, láz). Az immunrendszerünk is 36-37°C-os hőmérsékleten üzemel legjobban, így téves az az elképzelés, hogy beteg embernél a láz majd kiöli a kórokozókat, hiszen azok magasabb hőmérsékleten is kiválóan érzik magukat. A lázat csillapítani kell, hogy a szervezetünk elkezdhessen magától is védekezni a betegség ellen. A lázat valójában a termoreceptoraink "megtévesztése" okozza.
Ha a hőmérséklet nem ideális edzés közben, nem várhatjuk el magunktól a maximális teljesítményt.
Folyadéktartalom - Izovolémia
A folyadékháztartás genetikailag programozott, ezért személyenként eltérő. Fiatalabb korban magasabb testünk folyadéktartalma és a kor előrehaladtával egyre csökken. A megfelelő folyadékháztartás három területen játszik fontos szerepet:
- Esztétikai
- Funkcionális
- Terhelhetőség
Túlinni nehéz magunkat, mert vizelet ill. izzadtság formájában távozik a felesleges folyadék, ezért a hypervolémia fogalmát nem tárgyalom. A hypovolémia, azaz az alacsony folyadéktartalom azonban fontos témakör. A folyadéktartalom erős csökkenése okozza a dehidrációt, amelyet sajnos már csak akkor érzékelünk, amikor már késő.
Nagyon fontos, hogy a folyadékbevitel folyamatos legyen és ne érezzünk szomjúságot edzés vagy verseny alatt !
Folyadéksűrűség - Izotónia
Az elveszített folyadékot minőségileg kell pótolni, hogy a szervezetünk folyadéksűrűsége megfelelő maradjon. Ha híg folyadékot (nem izotóniás) viszünk be, szervezetünk hypotóniás állapotba kerül, ilyenkor vizelet és/vagy izzadtság formájában megpróbál kiegyenlíteni.
Ha túl sűrű folyadékot iszunk, a vér besűrűsödik hypertóniás lesz (nem ugyanaz, mint a magas vérnyomás!) és szervezetünk szintén nem fog megfelelően működni, hiszen ebben az állapotban vér és nyirokrendszerünk nem tud megfelelően tápanyagot szállítani.
Sóháztartás - Izoionia
Verejtékezéssel sók távoznak szervezetünkből. A megfelelő izomműködéshez kalciumra és magnézimra van szükségünk, a megfelelő ingerületátvitelhez pedig nátriumra. Ezeket az anyagokat pótolnunk kell, mert különben izomgörcsök lépnek fel. Először végtagjaink görcsölnek, kóros esetben a szívizmok ill. légzéshez szükséges izmaink is, ami halálhoz vezethet.
Az ok, amiért nem eszünk havat a magashegyekben, ide vezethető vissza. A hólé nem tartalmaz ásványi anyagokat, ezért vérünk felhígulna, ami a fent említett tünetekkel járna együtt. Ugyanakkor a felolvasztott havat, felforralt hólét megfelelő anyagokkal keverve (levespor, sportital-por, stb.) kiegészítve már lehet fogyasztani.
Kémhatás - Izohidria
Az ember vérének pH értéke 7,3 - 7,4 között van, tehát enyhén lúgos hatású. A sport terminológiában azonban a pH 7,4 feletti értékeket nevezzük lúgosnak, a pH 7,3 alattiakat pedig savasnak.
A mozgás közben termelődő tejsav ezt az értéket csökkenti. Az átlagember kb. pH 7,1 - 7,2 értékeket képes elviselni, alatta nagyon komoly izomgörcsök lépnek fel. Savasodással járó edzés közben a szervezet savtűrő képessége javítható. Az ilyen típusú edzéseket azonban kerülni kell az alapozás időszakában !
Vércukorszint
Mozgás közben szervezetünk vércukrot éget el, ebből nyervén a mozgáshoz szükséges energiát. Nem nehéz belátni, hogy mozgás közben vérünk cukorszintje folyamatosan csökken, ezáltal a rendelkezésre álló egyik legfontosabb energiaraktárunk készletei egyre csökkennek. Természetesen megfelelő tápanyagbevitellel a csökkenés jelentősen lassítható.
Belső környezetünk változásai különböző típusú folyadékok fogyasztása során
Lássunk most egy iskolapéldát, belső környezetünk paraméterei hogyan változnak különböző - gyakran használatos - folyadéktípusok bevitelével !
1. Extrém példa: nem iszunk semmit
- Dehidráltság
- Hipertónia
- Hipertermia
- Sóveszteség
- Vércukorszint csökkenés
2. Csapvíz
Dehidráltság- Hipotónia
Hipertermia- Sóveszteség
- Vércukorszint csökkenés
3. Ásványvíz
Dehidráltság- Hipotónia (kicsit jobb állapot, mint csapvíz esetén)
Hipertermia- Sóvesztés
- Vércukorszint csökkenés
4. Izotóniás sportital
DehidráltságHipotóniaHipertermiaSóvesztésVércukorszint csökkenés
Nem szeretnék ingyenreklámot csinálni a sportital gyártóknak, de az én tapasztalatom is az, hogy sokkal jobb hatékonysággal tud az ember edzeni, túrázni, ha sportolásra tervezett folyadékkal csillapítja folyadékigényét. Túrák során nekem nagyszerűen beváltak az előre elkészített sportitalok, ill. hosszabb túráknál sportital-port javaslok vinni, mert előírásszerűen bekeverve ugyanolyan hatékonyak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése