2010. január 24., vasárnap

Túrasí a Normafánál

Akkora hó esett, hogy itthon is tudtam túrasízni. :-) Pénteken kutyámmal egyetemben felautóztunk a Normafához. Felcsatoltam a léceket és a parkolóból lecsúsztam a játszótérig. Itt szereltem fel a fókát a léc talpára, aztán elkezdtem csúszkálni a Libegő felé. Találkoztam néhány sífutóval, akik döbbenten nézték miféle "batárral" a lábamon haladok... a vízszintes terepen kicsit lehagytak, de amint emelkedőbe váltott a terep, csökkent a távolság köztünk és a végén jól meg is előztem őket.
Néztek is, aztán megkérdezték, hogy ez milyen futóléc a lábamon. :-) A Libegőnél levő játszótértől a piros jelzésű turistaúton csúsztam lefelé egy hosszút, kereszteztem a gyerekvasút vonalát, majd lecsusszantam teljesen a Virág-völgybe. Itt van egy kicsit hosszabb kaptató egészen a Csacsi-rétig. A Csacsi-rétről a sárga + jelzésen, a Normafa erdei tornapálya mellett visszamentem a parkolóba. Ez a kör 8,8km. Hogy teljes legyen a testmozgás, még elfutottam a Libegőig egy elhagyott mobiltelefont felkutatni.
Miután szerencsésen abszolváltam ezt a feladatot is, visszafutottam a Normafához, a parkolóba és irány haza. :-)

2010. január 18., hétfő

Lavina jeladó teszt - Melyik a legjobb ?

Hétvégén a Schneeberg-re voltunk hivatalosak egy lavina jeladós bemutatóra - tanfolyamra, amelyet a Granit Design szervezett. Az eseményen több jeladót volt alkalmunk kipróbálni, ill. csináltunk egy olyan tesztet, amivel a Deutsche Alpenverein, azaz a Német Hegymászó Szövetség is teszteli ezeket a készülékeket.
A tesztben részt vett jeladók:
  • Ortovox S1
  • Ortovox F1
  • Pieps DSP
  • Pieps Freeride
  • Pieps iProbe (detektoros lavinaszonda)
  • Pieps 457 (analóg)
  • Mammut Pulse
  • Mamut Barryvox
  • BCA Tracker
Az eredmény nagyjából az Ortovox S1, a Pieps DSP és a Mammut Pulse győzelmét hozta. Ezek a három antennás készülékek vették legmesszebbről a jelet különböző antennaállások mellett. Nagy csalódás volt a BCA Tracker, ami egy két antennás darab, de igazából nem hozott jobb eredményeket, mint az egy antennás Pieps Freeride.

Az DAV tesztjét túl technokratának éreztük, mert itt pusztán a készülékek paramétereit vizsgálgattuk, ahol tényleg bebizonyosodott, hogy a három antenna nélkül nem élet az élet. Azonban amikor a délutáni keresgélős játékban bevetettük az emberi leleményességet, már nem volt ennyire egyértelmű a helyzet, hiszen a hagyományos pittyegős analóg készülékekkel, az egyszerű, de nagyszerű Pieps Freeride-dal nagyjából hasonló keresési időket tudtunk produkálni, mint a hi-tec Pieps DSP-vel és az Ortovox S1-gyel.

Számomra az volt a tanulság, hogy egy komolyabb lavina jeladós tanfolyam után az ember képes lehet bármilyen készülékkel hatékonyan keresgélni. A régi analóg készülékeket - főleg amelyiken van LED-es kijelző is - semmiképpen nem küldeném nyugdíjba, ugyanis ezekkel sem sokkal lassabb a keresés, ha az ember ért a kezeléséhez !

Egy ellenérvet találtam a modern digitális készülékek ellen... az egyik Pieps Freeride szoftverhibás volt... hmmm... És egyszer csak, "menet közben lett rosszul". Ez nem megnyugtató, hiszen a hó alatt betemetve, nem tudom reboot-olni. Főleg, ha észre sem veszem, hogy baj van. Állítólag a Pieps Freeride-ok első szériája volt szoftverhibás, de ezeket visszahívta a cég.

Visszatérve a 3 antennás készülékekhez, megvizsgáltuk azt is, amikor az eltemetett nem közvetlenül a földfelszín környékén helyezkedett el, hanem 3m-re tőle. Ugye egy lavinabaleset során ilyen bármikor előfordulhat. Itt domborítottak a csúcskészülékek.
A flux-vonalak elhelyezkedése miatt az egy ill. két antennás készülékek két minimumpontot érzékeltek, míg a három antennások csak egyet, ami tényleg az eltemetett készülék felett volt. Az egy és két antennás készülékeknél a két minimumpont között félúton volt az eltemetett készülék.
A Pieps cég nagyszerű találmánya a detektoros lavinaszonda az iProbe volt a megoldás a problémára, ugyanis ezzel megbökdösve a havat könnyen be lehetett azonosítani az áldozat hollétét a hó alatt.

A DAV ajánlása szerint több áldozat esetén azt kezdjük el kiásni előbb, aki a legközelebb fekszik a hófelszín alatt. Egy 3-4m mélyen fekvő ember kiásásához akár 1-2 óra is kellhet, míg egy 40-50cm mélyen fekvőt percek alatt ki lehet szedni a hó fogságából. Remélem soha senkinek nem kell döntést hoznia ilyen esetben !

Hogy mi volt a konklúzió... nehéz összegezni. Sok jó készüléket láttunk. Nekem személy szerint az Ortovox S1 és a Pieps DSP volt a legszimpatikusabb. De úgy érzem a Pieps Freeride kiegészítve egy Pieps iProbe-bal nagyon keményen fel tudja venni a versenyt a nagyokkal. A régi LED-es analóg készülékek is hatékonyak szakavatott kezekben.

Leginkább az a véleményem, hogy valamilyen lavina jeladó készüléket mindenképpen vigyen magával az, aki havas túrára indul, legyen az akár sítúra, akár gyalogtúra. És ami nagyon fontos, a túra előtt profira kell gyakorolni a készülékek használatát, mert a helyszínen nem lesz idő arra, hogy ott fejtse meg az ember az eszköz működését. Mindenképpen legyen a túrafelszerelésben masszív hólapát és lavinaszonda. Én a magam részéről a fémfejes lapátokat preferálom, mert a műanyagokat nem tartom elegendően erősnek ahhoz, hogy egy jeges, összetömörödött lavinát azzal bontsak szét.
Nagyon tetszett a Pieps iProbe, ha valaki rászánja azt a 120-140€-t, az jó beruházást csinál. Persze reméljük sohasem lesz élesben szüksége rá !

Ha kérdésed van a lavina eszközökkel kapcsolatban, nyugodtan keress meg, nagyon szívesen válaszolok !

2010. január 15., péntek

Hótalpas és sítúra a Rax-on ill. a Schneeberg-en

A múlt szombaton a Rax-on jártunk. Reggel a 9:30-as felvonóval Hirschwang-ból felmentünk a Rax-platóra, majd innen eltúráztunk a Neue-Seehüttéhez. A hó sajnos elég kicsi volt és ráadásul a meleg miatt eléggé olvadt is. A hótalpak fogai, ill. a túrasík fókái szedték is össze rendesen, így időnként tonnásnak éreztük lábainkat miatta. Azért jól éreztük magunkat... 15 fős csoportunk egész jó nyomot taposott a piros jelzésű túraúton, amit az utánunk jövők előszeretettel használtak.
A Neue-Seehüttéből visszafelé a sílécesek tudtak csúszni kicsit a letaposott havon.
Az Ottohaus-nál a társaság fele visszavette az irányt a felvonóállomásra, a másik fele a bandának pedig felment a Jakobskogel csúcsára.

16:00 órakor lementünk a felvonóval... és a hivatalos túrának itt volt a vége.

Innen néhányan a csapatból átautóztunk a Schneeberg alá, Losenheim-be. Találtunk egy nagyszerű panziót, ahol megszálltunk, megvacsoráztunk, kipihentük a túrát.
Másnap reggeli után irány a losenheim-i sípálya. Itt "hegymászósra" vettük a figurát és ahelyett, hogy a sípálya mentén felgyalogoltunk volna, inkább a felvonót választottuk 6€-ért. :-) Az Edelweiss-hüttétől a Fadenweg útvonalon meneteltünk a Kienthalerhütte irányába.
Bevallom őszintén engem nagyon csábított a síelés lehetősége, úgyhogy egy idő után elvesztettem az irányú motivációmat, hogy megláthatom milyen is 2010-ben a Kienthalerhütte. :-) Évivel együtt 180°-ot fordítottunk a síléceinken és lesíeltünk a hegyről. Irány Losenheim.

Úgyhogy a nap további részét síeléssel töltöttük, ami nekem nagyon tetszett.

A többiek közben elérték a hüttét és felmásztak a mögötte tornyosuló Turmstein-re a klettersteig-en keresztül. A köd ellenére nagyon tetszett nekik. Legalábbis nekem azt mondták. :-)

Kellemesen elfáradtunk és várjuk a következő túrát ! :-)

2010. január 6., szerda

2010. január 5., kedd

Touching the void - a film

A film "Zuhanás a csendbe" címmel futott a mozikban. A könyv - amiből a film is készült - magyar címe "A végtelen érintése".

"Két hegymászó - valóságban megtörtént - megragadó halálközeli története a perui Andok nyugati oldalán. 1985-ben két fiatal megkísérli megmászni a már sokak által sikertelenül legyőzni próbált közel 7000 méter magas Siula Grande-t. Simon és Joe is elindul a nyaktörő akcióra egy hátvédet hagyva az alsó táborhelyen. A küzdelmes út sikerrel jár, de a visszaúton egy széllökés miatt Joe elesik és eltörik a lába. Simon egy 300 méteres kötélen engedi le sérült társát lépésről lépésre és miután az megkapaszkodott, követi maga is. De mikor a rossz döntésével csapdába eső Joe egy kiugrónál túl mélyre ereszkedik - elzárva a visszautat maga elől, Simon elvágja a kötelet.
Joe egy hasadékba esik, míg Simon folytatja az utat lefelé - immár egyedül, barátja megölésének kínzó gondolatával küzdve. Azonban Joe egy kiemelkedő párkányon fennakadva túléli a zuhanást, s ettől a pillanattól egyedül kell folytatnia hősies küzdelmét a túlélésért."
/port.hu/
Ha valaki szeretné végignézni a filmet, akkor itt megteheti:




A film további szeletei:

2010. január 3., vasárnap

Falat másznak szilveszterkor

"Sziklamászás Split-Marjan mászóiskolájábanA fárasztó sziklamászás után a tengerparti tűzijátékban gyönyörködve koccintanak szilveszterkor a Krea-Túra Hegymászó és Természetjáró Egyesület tagjai. - Ennek már hagyománya van. Szilveszterkor sem tudnánk otthon ücsörögni a televízió előtt - mesélte a Blikknek Farkas Éva. A tizenhét főt számláló csapat (ennyien voltunk Omiš-ban - a szerk.) idén is a horvátországi Omišba utazott. Úgy tervezik, hogy szilveszter napján egészen estig másznak, majd átadják magukat a jól megérdemelt pihenésnek. - Sportolók vagyunk, ezért a lerészegedésről szó sem lehet, de a tengerparti koccintás most sem maradhat el – árulta el Éva, aki hívásunkkor éppen a tenger felett, egy száz méteres sziklafalon gyönyörködött a festői kilátásban. "


/blikk - 2009. december 31./