Két nővel egyszerre...

Az egész úgy kezdődött, hogy tavaly beleszerettem Barbarába. Olaszországban, Arco-ban jártunk és szinte minden nap belebotlottam. Magas, csodálatos teremtés, egyszerűen nem tudtam levenni róla a szememet. Feleségem persze észrevette... egy ilyet nehéz elrejteni életünk párja elől. Úgy gondoltam, megmutatom neki is Barbarát...

Na de eddig a pikantéria... aki valaki szaftos pornó történetet szeretne olvasni, keressen inkább valami ilyen témával foglalkozó szakoldalt. :-)

Igazából Barbara az út neve, amit kinéztünk az Arco fölé tornyosuló Monte Colodri keleti és észak-keleti oldalán. Az út hossza 350m, amit 10 kötélhosszból lehet kimászni. Nittek elvétve akadnak, aki itt akar felmászni, vigyen közepes és nagy friend-eket, egy éksort, hevedereket és néhány kötélgyűrűt és váltógatyát vagy pelenkát. :-)

Az őszi bentlakásos tanfolyamunk végén jött el a várva-várt pillanat, hogy végre nekivághassunk ennek a gyönyörű, karakteres útnak. A beszállás kb. 10 perc sétányira volt a Zoo-kempingtől. Még a California Pizzeria előtt található egy kapu, mellette letaposott drótkerítéssel. Itt kell bemenni a beszálláshoz. A kis betonúton fel kell menni egy nagyobb placcig, innen pedig egyértelmű ösvény vezet a falhoz. A sziklára Vie Umberto, Barbara van felfestve.

Az első kötélhossz nagyon könnyű, egy rámpán kell elindulni felfelé és össz-vissz egy 3 méteres kapaszkodó van benne (V+)-ért, a többi II-III nehézségű. A végén egy fánál lehet standolni. Semmi extra.

A következő kötélhosszban volt egy csúszós, zsíros "pocak" átmászás V+ -ért, utána pedig egy füves repedésben kellett felmenni az újabb standpontig, ami egy ereszkedőkarikából állt.

A harmadik hossz összeköti az alsó rámpát egy felső rámpával. Egy sarokbevágásban indul és ajándékképpen még egy nitt is található itt. Aztán egy repedésben lehet piaz-technikával felmászni VI-os nehézségért. Ez maga a gyönyör: a fal kicsit áthajlik, ellenben nagyszerűen lehet kapaszkodni. Ráadásul itt is van egy nitt a repedés közepe táján. Alatta-felette friend vagy bucikőre vetett hevederrel lehet biztosítani,  fent pedig egy kis reibungtábla tetején egy fa törzsénél lehet standolni. Kellemes árnyékos hely...

A negyedik kötélhossz egy könnyű IV-es reibung. Ráadásul végig nittek vannak a falban. Nem túl sűrűn, a kötélhossz nehézségének megfelelő mennyiségben. A kötélhossz végén van egy kicsi felmászás egy párkányra, majd karikánál stand.

Innen egy táblamászás következik VI-ért. Ez nem túl hosszú kunszt, kb. 5-6m-nyi mászóka fel egy párkányig.  Apró fogásokkal, egyensúlyozósan indul a mászás. Először jobb kézre találni egy kétujjas fogást, innen balra kell kidőlni és lépegetni felfelé és meg is van a bal kezes kis fogás. Ha innen sikerült kiemelni a súlypontodat, akkor már viszonylag nagyobb fogások állnak rendelkezésre. A tábla tetején sétálni kell jobbra egy fa mellett, majd újból mászás következik egy könnyű, jól biztosítható (friend, ék) bevágásban és a végén stand. Ha felnézel, látsztik, hogy innen kezdődik a feketeleves.

Egy hatalmas tábla jobb szélén levő bevágásban kell felmászni. Aki nem szereti a pszichés terhelést, annak nem nagyon ajánlom. A 35m-es hosszban egyetlen nitt található az út 2/3-a körül. Az első 10 méter V+ nehézségű, ezt akár szólózni is lehet, de utána elkezd áthajlani a fal és innen közepes és nagyobb friend-ek, ékek, tricam-ek használhatóak. Már ha valakinek van kedve és energiája vacakolni velük. Bevallom őszintén én kb. 6-7m-ként raktam be eszközt és mellettük találtam két beszorult ezer éves friend-et, amiket megakasztottam.  Legalább lassították volna az esést, ha lett volna. :-)

A két friend között egy tricam berakása okozta a legnagyobb kihívást. Két lábammal kiékeltem magamat az enyhén felém dőlő bevágásban, bal kezemmel a bevágásban húzódó repedés peremét markolásztam, míg jobb kézzel megpróbáltam lefejteni magamról a kinézett tricam-et úgy, hogy közben lehetőleg ne ejtsek le semmit. Apránként bejátszottam a repedésbe, persze folyton ki akart esni. Én meg elkezdtem fáradni a hülye pózban. A jobb lábam egy kisujj-körömnyi bütykön álldogált, alattam kb. 7m-re az utolsó köztes, ami egy ki tudja mióta bent rohadó, ki tudja milyen állapotú, napszítta hevederrel ellátott friend volt. Nem túl bíztató. Aztán nagy nehezen megszorult a tricam. Legalábbis ezt akartam hinni és folytattam a mászást felfelé. Amikor megláttam a következő beszorult friend-et, örültem neki és ezt is megakasztottam. És igaz azt mondjuk, hogy talált eszközben sosem bízunk, azért én mégis úgy tettem, mintha teljes értékű köztes lenne. 

Aztán egyszer csak felértem a standba. Fantasztikus érzés volt. :-) 

Alattam az úton haladó emberek már egészen kicsinek tűntek, itt már fent voltunk kb. 200-250m magasan.

A stand egy karikánál volt. Egy #3-as friendet azért beraktam és ezt a két pontot összegeztem standnak.

A hetedik kötélhossz izgalmasan indult. Kitaláltam, hogy a fejünk felett kb. 10m-re levő szöget akasztom meg először, mert az egyetlen repedés a bevágásban olyan széles volt, hogy csak emberfej nagyságú eszközzel tudtam volna biztosítani. Szóval egy izgalmas szakasz következett, 20m-es zuhanást és kettes eséstényezőt megkockáztatva másztam fel a szögig. Utána egy kis fülkébe tudtam bemászni és itt találtam helyet egy #4-es friend-nek. Ezután egy jó kis plafonáthajlás következett, ami tetején volt egy nitt. Ez azért megnyugtatóan hatott. A következő 10-12m újabb köztesrakás nélkül telt el. A kötélhossz végig VI-os körüli nehézségű.

A bevágást elhagyva egy törős, borzalmasan rossz kinézetű párkányon sikerült standolni. Két rozsdás szöget találni itt. Innen érdemes jobbra elmászni, mert a kis fa mögött egy egész jó placc található és innen jól lehet biztosítani a következő szakaszt.

A nyolcadik kötélhossz egy kis táblával kezdődik, amit V-ös nehézségért lehet kimászni. A tábla felett egy bevágás következett, amit kéménytechnikával lehet kimászni. Bucikövekre lehet hevedereket aggatni, ill. a stand alatt 5-6m-re lehet találni egy elaggott szöget. A stand egy lapos kövön van, ami beszorult a bevágás két fala közé.

A kilencedik hossz megint finom VI-os mászás. Először a bevágás bal oldali falán kell felmászni, majd egy kis plafon következik. Jó fogások vannak a plafon és a fal közötti repedésben, nagyszerűen lehet kapaszkodni akasztáshoz: a jószívű útépítők megajándékozták az idáig eljutókat két darab nittel. 

A plafon után egy függőleges bevágás következik, amit kiválóan lehet ékelni, kötélgyűrűzni, friend-ezni. A nagyszerű mászás végén egy hatalmas párkányra érkezünk és itt egy nagy kőtömbnél lehet standolni. Legalábbis mi meglasszóztuk a tömböt és innen biztosítottuk egymást.

Az utolsó kötélhossz már semmiség az előzőekhez képest: Egy széles párkányon kell sétálni kb. 15m-t, majd egy könnyű repedésben kell mászni úgy 10m-t felfelé. Ha ez is megvan, akkor megmásztad a Via Barbarát. Gyönyörű út... tuti valami makrancos nőről nevezték el. :-) Nem adja könnyen magát.

A legegyszerűbb lejövet a Colodri via ferrata-n keresztül van. Ne felejtsd el beírni magadat a csúcskönyvbe menet közben a keresztnél ! Ha pedig vannak mazochista ambícióid, akkor ereszkedni is lehet, hiszen végig vannak nagyszerű ereszkedőkarikák a falban.

Horváth Gábor fotói rólunk, ahogy a harmadik kötélhosszt megkezdjük  »