Hegyi túrák során meglehetősen komplex körültekintéssel kell utunkat megválasztani, hiszen rengeteg veszélyforrás leselkedik az ott tartózkodókra. A veszélyek lehetnek a külső körülményekből adódóak, ún. objektív veszélyforrások, ill. lehetnek a csapat vagy az egyén tulajdonságaiból fakadóak, ún. szubjektív veszélyforrások.
Mindkét típus nagyon fontos, hiszen a túránk sikeressége vagy éppen az életünk múlhat rajtuk. Megfelelő felkészültséggel és körültekintéssel ezen veszélyforrások kikerülhetőek, áthidalhatóak.
Objektív veszélyforrások
Az objektív veszélyforrások a környezetünk által generált potenciális veszélyek forrásai. Legfontosabb ilyen tényező az időjárás, amely rendkívül összetett veszélyforrást jelenthet, hiszen probléma lehet a köd, az eső, a hó, a napsütés, a hideg, a meleg, a szél, a villámok, stb.
Minden időjárási körülménynek megvan a veszélyes oldala, hiszen egy gyönyörű, napsütötte havas hegyoldal például ideális lavinaterep lehet, mert a megolvadt hó, megcsúszhat.
Objektív veszélyforrások közé soroljuk a lavinákat, a kőhullást, a jéghullást, mert ezek a mászó tevékenységétől függetlenül is előfordulhatnak.
Szubjektív veszélyforrások
A veszélyforrások ezen csoportja a mászótól függő veszélyforrásokat foglalja magában.
Potenciális veszélyt jelenthet, ha a csapat nem megfelelően készül fel a túrára, akár fizikálisan, akár technikailag, akár mentálisan. Probléma lehet, ha nem megfelelő felszereléssel ill. ruházattal indulunk neki az útnak. Fontos, hogy az útvonalat körültekintően válasszuk meg, amely megfelel felszerelésünknek, tudásunknak és az időjárási körülményeknek.
Az sem mindegy milyen társa(ka)t választunk magunk mellé, hiszen egy nem kellően felkészült partner szintén veszélyt jelenthet.
Bajban
Alap bivakfelszerelés
Mielőtt útnak indulunk, készüljünk fel minimális felszereléssel baj esetére. Ezen eszközök a következőek:
- működőképes lámpa
- folyadék
- izolációs fólia és/vagy bivakzsák, elegendő meleg ruházat
Ezen eszközök segítségével van esélyünk egy éjszaka eltöltésére zordabb időben is. Hegyi körülmények között a lámpa az egyik leghasznosabb segélyhívó eszköz.
Ha a 112 működik
A nemzetközi segélyhívó szám a 112 (az Egyesült Államokban 911). Ha van mobiltelefonunk és szerencsés esetben még térerő is van a helyszínen, akkor legegyszerűbben ezen a számon kérhetünk segítséget.
Fontos, hogy híváskor tömören mondjuk el kik vagyunk, hányan vagyunk, hol vagyunk, van-e sérült, ha van, akkor mi lehet a baja. Ha tudjuk saját pozíciónk GPS koordinátáit, az nagyban meg tudja gyorsítani a keresés folyamatát.
Ha a 112 nem működik
Magashegységben gyakran előfordul, hogy nincs térerő, így a mobiltelefonon segélykérés lehetősége kizárt. Ilyenkor ún. alpesi vészjeleket kell leadnunk és ha szerencsénk van, akkor erre valaki reagál és segít.
Az alpesi vészjelzés 1 percen keresztül 10 másodpercenként 1 rövid jelzés, ami lehet hang (pl. síp) vagy fényjelzés.
Ha valaki ezt észreveszi és olyan helyzetben van, hogy tud segíteni, akkor válaszjelet fog küldeni, ami egy percen keresztül 20 másodpercenként leadott 1 rövid jelzés, ami szintén hang- vagy fényjelzés lehet.
Figyelem ! Ha mi vagyunk olyan körülmények között, hogy alpesi vészjelzést észlelünk, csak abban az esetben válaszoljunk rá, ha tényleg tudunk segítséget nyújtani. Ne akarjunk hamis illúziót kelteni a szerencsétlenül jártakban !
Még egy fontos dolog... a menedékházakban általában van ún. túranapló. Ide írjátok be kik vagytok, hányan vagytok, hova mentek, milyen útvonalon és mi a várható visszatérési időpont. Ha ez az idő elmúlik, a ház gondnoksága értesíti a hegyimentőket és megindul a keresés ! Persze túraidényen kívül, téliszállások, sátortábor igénybevételekor ez a dolog nem működik, hiszen nem lesz aki időben elolvassa a bejegyzéseteket.
Mindkét típus nagyon fontos, hiszen a túránk sikeressége vagy éppen az életünk múlhat rajtuk. Megfelelő felkészültséggel és körültekintéssel ezen veszélyforrások kikerülhetőek, áthidalhatóak.
Objektív veszélyforrások
Az objektív veszélyforrások a környezetünk által generált potenciális veszélyek forrásai. Legfontosabb ilyen tényező az időjárás, amely rendkívül összetett veszélyforrást jelenthet, hiszen probléma lehet a köd, az eső, a hó, a napsütés, a hideg, a meleg, a szél, a villámok, stb.
Minden időjárási körülménynek megvan a veszélyes oldala, hiszen egy gyönyörű, napsütötte havas hegyoldal például ideális lavinaterep lehet, mert a megolvadt hó, megcsúszhat.
Objektív veszélyforrások közé soroljuk a lavinákat, a kőhullást, a jéghullást, mert ezek a mászó tevékenységétől függetlenül is előfordulhatnak.
Szubjektív veszélyforrások
A veszélyforrások ezen csoportja a mászótól függő veszélyforrásokat foglalja magában.
Potenciális veszélyt jelenthet, ha a csapat nem megfelelően készül fel a túrára, akár fizikálisan, akár technikailag, akár mentálisan. Probléma lehet, ha nem megfelelő felszereléssel ill. ruházattal indulunk neki az útnak. Fontos, hogy az útvonalat körültekintően válasszuk meg, amely megfelel felszerelésünknek, tudásunknak és az időjárási körülményeknek.
Az sem mindegy milyen társa(ka)t választunk magunk mellé, hiszen egy nem kellően felkészült partner szintén veszélyt jelenthet.
Bajban
Alap bivakfelszerelés
Mielőtt útnak indulunk, készüljünk fel minimális felszereléssel baj esetére. Ezen eszközök a következőek:
- működőképes lámpa
- folyadék
- izolációs fólia és/vagy bivakzsák, elegendő meleg ruházat
Ezen eszközök segítségével van esélyünk egy éjszaka eltöltésére zordabb időben is. Hegyi körülmények között a lámpa az egyik leghasznosabb segélyhívó eszköz.
Ha a 112 működik
A nemzetközi segélyhívó szám a 112 (az Egyesült Államokban 911). Ha van mobiltelefonunk és szerencsés esetben még térerő is van a helyszínen, akkor legegyszerűbben ezen a számon kérhetünk segítséget.
Fontos, hogy híváskor tömören mondjuk el kik vagyunk, hányan vagyunk, hol vagyunk, van-e sérült, ha van, akkor mi lehet a baja. Ha tudjuk saját pozíciónk GPS koordinátáit, az nagyban meg tudja gyorsítani a keresés folyamatát.
Ha a 112 nem működik
Magashegységben gyakran előfordul, hogy nincs térerő, így a mobiltelefonon segélykérés lehetősége kizárt. Ilyenkor ún. alpesi vészjeleket kell leadnunk és ha szerencsénk van, akkor erre valaki reagál és segít.
Az alpesi vészjelzés 1 percen keresztül 10 másodpercenként 1 rövid jelzés, ami lehet hang (pl. síp) vagy fényjelzés.
Ha valaki ezt észreveszi és olyan helyzetben van, hogy tud segíteni, akkor válaszjelet fog küldeni, ami egy percen keresztül 20 másodpercenként leadott 1 rövid jelzés, ami szintén hang- vagy fényjelzés lehet.
Figyelem ! Ha mi vagyunk olyan körülmények között, hogy alpesi vészjelzést észlelünk, csak abban az esetben válaszoljunk rá, ha tényleg tudunk segítséget nyújtani. Ne akarjunk hamis illúziót kelteni a szerencsétlenül jártakban !
Még egy fontos dolog... a menedékházakban általában van ún. túranapló. Ide írjátok be kik vagytok, hányan vagytok, hova mentek, milyen útvonalon és mi a várható visszatérési időpont. Ha ez az idő elmúlik, a ház gondnoksága értesíti a hegyimentőket és megindul a keresés ! Persze túraidényen kívül, téliszállások, sátortábor igénybevételekor ez a dolog nem működik, hiszen nem lesz aki időben elolvassa a bejegyzéseteket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése