Alakulóban a Magyar Hegyivezetők Kollégiuma

Magyarországon komoly, egyre növekvő érdeklődés jelentkezik a hegymászó túrák, kaland-túrák iránt. A hegyivezetés felelősségteljes és komoly munka, ezért a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség megfelelő szakember képzést szeretne indítani a közeljövőben, ill. szakmai szervezeten belül egybegyűjti azokat az embereket, akik foglalkoznak vagy szeretnének foglalkozni hegyivezetéssel. A már létrejött szakmai csoport, a Magyar Hegyivezetők Kollégiumának hosszútávú célja az, hogy UIAGM akkreditált profi hegyivezetők jelenjenek meg a magyarországi piacon.

Szezon előtti Königsjodler klettersteig túra

Megvolt a túra, a fotókat itt találod róla »

Újabb Königsjodler túrakiírás »

Ad-hoc Königsjodler klettersteig túra

Königsjodler klettersteig

2011. május 5-6-án egy hirtelen szerveződött klettersteig túrát szervezünk Ausztria egyik leggyönyörűbb útjára, a Königsjodler-re.

Mivel az időjárás előreláthatóan fergetegesen gyönyörű lesz, ezért a túra is csak szép lehet!

Ha időd engedi és tényleg szépet szeretnél túrázni és látni, akkor tarts velünk!

További információ »

Paklenica, Velebitaški

Anica Kuk - Északkeleti fal

A második paklenicai alapfokú sziklamászó tanfolyamunk Húsvét előtt ért véget. A tanfolyamosok hazamentek, az egyesület keménymagja pedig megjelent Starigrad városkájában, ahol eddig soha nem tapasztalt tömeg volt a hosszú hétvége és a csodálatos időjárás miatt. A Klanci sportmászóútjait ellepték a sziklamászók. Mi azért nem szomorkodtunk ezen, mert kinéztünk magunknak egy gyönyörű utat, a Paklenica Trilógia (Mošoraski, Velebitaški, Klin) második felvonását, a Velebitaški-t.

Bővebben »

Elsősegélynyújtó tanfolyam hegymászóktól hegymászóknak

Mit tennél, ha túra közben társad balesetet szenvedne? Több órányi távolságra vannak a hegyimentők, a helikopter nem tud felszállni, mert nem alkalmas az idő rá. Teljesen egyedül vagytok...

Tanuld meg az elsősegélynyújtás lépéseit nálunk és szerezz róla nemzetközi elsősegélynyújtó igazolványt!

http://elsosegely.kaland-sport.hu

Krea-Túra a sziklamászásról

Már jó régen posztoltam, pedig volt egy csomó történés. A sok kihagyás után akkor először legyen itt egy videó a sziklamászásról, melyet a Digisport tévés csatorna munkatársai készítettek velünk Csobánkán, az Oszoly szikláin.

Szívműködés sportélettani jellemzői

A 19. század végén, 1899-ben írták le tudományos közleményben először, hogy a szív működése javítható állóképességi edzéssel.
A szervek, így az izomzat ellátása tápanyaggal és az anyagcseretermékek elszállítása onnan nyugalomban is a szív és vérkeringés feladata, még inkább érvényes ez fizikai aktivitás közben, amikor megnövekszik az oxigén és tápanyag iránti igény, elsősorban az izomzat részéről. Ennek kielégítésére megváltozik a keringő vérmennyiség eloszlása is, az egyéb szervek kevesebb vért kapnak, hogy a többletet a dolgozó izmok kapják meg. A kisvérkör, amelynek feladata a szívből a tüdőbe eljuttatni az oxigénben szegény és széndioxidban dús vért és a tüdőből a szívbe szállítani az oxigénben dús vért, valamint a nagyvérkör, amely a szívből a szervekhez juttatja az oxigénben dús és onnan szállítja el az „elhasznált" vért együttesen alkotja a vérkeringést.

Az az oxigén mennyiség amelyik a tüdőből eljut az izmokhoz, függ a szív teljesítményétől. A szív működése közben összehúzódik (szisztolé) és elernyed (diasztolé). Az egy összehúzódás által kilökött vérmennyiséget nevezzük verőtérfogatnak. Ha a verőtérfogatot szorozzuk az egy perc alatti szívösszehúzódások számával (ezt nevezzük szivfrekvenciának) - ez egészséges emberben megegyezik a pulzusszámmal - akkor kapjuk meg az u.n. perctérfogatot (ez nyugalomban 4,5-6,5 l).

A perctérfogat mellett a másik tényező amelyik az oxigén felhasználást meghatározza, hogy mennyi oxigént képes a vérből kivonni a működő izom, vagy egyéb szerv. Ez az arterio- venosus különbség.

A szív teljesítményét a perctérfogat határolja be, az állóképességi teljesítőképesség pedig egy adott időegység alatt felvett oxigén mennyiségének a függvénye. Fokozatosan emelkedő intenzitású dinamikus terheléssel párhuzamosan nő a verőtérfogat, amig a szív el nem éri a 130-150/perces szívfrekvenciát. Ezt követően a szívfrekvencia tovább nőhet a terhelés folytatása esetén, serdülőkorban elérheti 205-220/perc értéket is, azonban a verőtérfogat a frekvencia növekedésével már nem nő párhuzamosan.

Edzés hatására a szív alkalmazkodik a fokozott igényekhez, nő a szívizom összehúzódó képessége, a szív bal kamrája több vért képes befogadni, mindennek következményeként megnő a verőtérfogat. A sportolás közbeni magas pulzusszám és a megnőtt verőtérfogat eredményezi, hogy ilyenkor a perctérfogat is jelentősen megnő, a nyugalmi átlagos 6,5 l-ről akár 21 l/perc fölé is. Rendszeres edzés hatása abban is megmutatkozik, hogy fokozatosan megnő a szív tömege, ami a szívizom megnövekedésében nyilvánul meg. Ezt nevezik hipertrófiának, ami egészséges alkalmazkodási jelenség, szemben a beteg szívizom esetében is létező hipertrófiával, ami azonban ettől szerkezetileg eltérő.

Élettani szempontból megkülönböztetünk szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszert, illetve ezek hatását. A szimpatikus idegrendszer azokat a funkciókat serkenti, amelyek valamilyen „készenléti", vagy „vész" helyzet esetén szükségesek, ezzel szemben a paraszimpatikus idegrendszer inkább fékezi ezt a „mozgósítást", serkenti a regenerációs folyamatokat. Az edzett szív működésének lényege,hogy nyugalomban fokozottabban érvényesül a paraszimpatikus hatás, viszont terheléskor az edzetlenekhez képest fokozottabban hatnak a szimpatikus tényezők. Ennek eredménye a sportolók lassabb nyugalmi pulzusa - ez az edzés hatás már fiatal korban is érvényesül -, a jobb oxigén kihasználás. Terheléskor az edzett szív magas szívfrekvencia mellett is tudja növelni a verőtérfogatot - szemben az edzetlenekkel - s ezáltal a perctérfogatot is.

Az edzett és edzetlen szív teljesítménye közötti különbséget terheléses viszonyok között szemléltetik az alábbi adatok:

	Pulzuszám	Verőtérfogat	Perctérfogat
Edzett	180/perc	20-60 ml	32-34 l
Edzetlen	180/perc	20 ml	20-22 l

A vérkeringést befolyásoló, illetve hatékonyabbá tevő adaptációs folyamatokat kiegészítik a perifériás alkalmazkodással kapcsolatos jelenségek:

• javul a szervek, így az izomzat hajszálerekkel való ellátása állóképességi edzés hatásra, ami szintén az oxigén ellátás javítását célozza;
• az izmokon belül is hatékonyabbá válik a vér eloszlása;
• növekszik az aerob és anaerob anyagcserében részt vevő enzimek aktivitása.