Az október 23-i ünneplést mi szokás szerint megint külföldre irányzékoztuk. Tervben volt Paklenica-tól kezdve a Val di Mello-ig minden, de végülis az időjárás közbeszólt. Így az utolsó másodpercben Dürnstein mellett döntöttünk, ahol kellemes gránit-gneisz-es kőzeten mindenféle nehézségben lehet találni mászóutakat. Már régóta terveztük, hogy megmásszuk a Bergrettungsweg-et (Hegyimentők útja), ami VI+ nehézséget kóstál az első kötélhossz első harmadában, majd kicsit lanyhul V-re és a hossz végén egy kis VI-os kiszállás várja a mászni vágyókat.
Ezután még négy ennél kicsit könnyebb, de nagyon gyönyörű kötélhosszt kell végigmászni az út végéig. Itt található a falrajz.
A Bergrettungsweg amolyan bemutató út is lehetne, mert gyakorlatilag mindenféle sziklaformációval találkozik az ember. Van áthajlás, kémény, repedés, sarokbevágás, gyönyörű reibungtábla, gerincmászás, szóval minden ami szem s szájnak ingere.
Az út bizt
osítottsága kiváló, néhol már-már túlzásnak éreztem a nittek számát.
A beszállás... Krems felől érkezve és dürnstein-i alagutat elhagyva kb. 500m múlva találunk egy borházat. Itt érdemes leparkolni az autót és innen jobbra felfelé nézve látjuk is a Nasenwand-ot, amin a Bergrettungsweg fut. Egy kis kaptatón kell felmenni a vasúti sínekhez, majd ezeken keresztülhaladva egy völgyben kell sétálni felfelé kb. 150m-t és hamarosan látni fogunk jobbra felfelé egy nagyon keskeny ösvényt. Ezen kell felszerpentinezni az Obere-Nasenwand tövébe, ahonnan az út kezdődik. Itt egyébként több más út is található, többnyire VI-VIII nehézségben.
A Bergrettu
ngsweg beszállása kis vöröskereszttel a falra festve jelölve is van.
Az első kötélhossz egy mini áthajlással kezdődik, amit jó fellépéssel lehet abszolválni. :-) Ezután egy kis táblamászás következik, majd beérünk egy piaz-os sarokbevágásba. A bevágás után egy kis pocak következik, majd ezután egy szép reibungos kiszállás. A stand egy nagy kőtömb tetején van. Nagyon kényelmes és innen már egészen szép a kilátás.
A következő hosszt IV+ nehézségűre taksálja a kalauz. Egy kis táblán kell felmászni, utána egy kéményféleségen kell felmászni egy gerincre, aztán jó stand.
Innen 15m (kaller szerint 30m ?) séta füves terepen a fal folytatásához, ahonnan két kötélhossznyi tömény, fogás nélküli reibung következik. A második reibungos kötélhossz után egy kis sziklafolyosón kell végigsétálni az utolsó hossz alsó standjához, ami egy gyönyörű sarokbevágással kezdődik, úgy 15m-en keresztül, majd a végén ki kell mászni a szikla élére és végül fel egy vállszélességű gerincszakaszra. Itt igaz nem muszáj, de mi a kötélvezetés miatt standoltunk egyet. Ezután még van kb. 10m mászás és maga az út egy kőtömb tetején fejeződik be.
A kőtömb túloldalán egy rövidke fixkötél segítségével (vagy akár nélküle is) le lehet ereszkedni egy kis nyeregbe, ahol nagyszerűen el lehet pakolni a felszerelést.
Innen kb. 15m-t kell felfelé sétálni a hegygerincre, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a teljes osztrák Dunakanyarra. A hegygerincen kb. 100m-t kell kitaposott ösvényen sétálni, majd innen jobbra látszik a lefelé vezető piros jelzésű turistaút, ami Dürnstein falucskájába vezet. Itt érdemes megkóstolni a helyi borokat ! :-)
