2009. július 31., péntek

Dolomitok via ferrata túra ... megcsináltuk. :-)

A múlt hétvége és a hétfő-keddünk a Dolomitokban telt. Az égiektől gyönyörű szép időjárást kaptunk, így 18 fős csapatunkkal tökéletes túrákat tudtunk tenni a Cortina d'Ampezzo körüli hegyekbeA Monte Paterno csúcsánn. Szombaton reggel 7 körül érkeztünk a kempingünkbe, majd sátrat állítottunk, ettünk, ittunk, felszerelést osztogattunk és úgy alvás nélkül nekivágtunk a Punta Fiames-re futó Michielli-Strobel via ferrata-nak. Az elején talán meglepő volt a társaságnak, hogy nem sokat vacakoltunk, de a táj szépsége és a via ferrata izgalmai hamar feledtették az olyan kispolgári dolgokat, mint az alvás bepótlása. :-)

Vasárnap a Tre Cime-hez, azaz Drei Zinnen-hez látogattunk. Ezt light-os napnak tűztük ki, a hétfői megpróbáltatások előtt. Azért nem unatkoztak a fiatalok, hiszen felkapaszkodtunk a Torre di Toblin tetejére, ahova egy kicsit combosabb via ferrata visz, majd az Innerkofler-Forcelle via ferrata-n keresztül megnéztük a Monte Paterno csúcsáról is a kilátást. Azt hiszem, minden résztvevő egyetért Tofana di Rozes, Lipella via ferrataabban, hogy megérte felmenni. Látszott a Grossvenediger, a Grossglockner. Gyönyörű súrolófényben láthattuk a Tre Cime-t és az előzőleg kimászott Toblin tornyot.

Hétfőn a Tofana di Rozes-re vezető Lipella via ferrata volt a soros. Szintén nagy sikert aratott a társaságunk körében. És persze az időjárás itt is tökéletes volt, így a kilátás 3225m-ről mindenkit lenyűgözött.
A lányok közül néhányan egy könnyebb, de szintén gyönyörű túrát választottak a Cristallo csoportba. Végigbattyogtak az Ivano Dibona via ferrata-n, megnézték, melyik függőhídon hősködött anno Sylvester Stallone, az ominózus Cliffhanger avagy Függő Játszma című filmben és persze rengeteget fotóztak.

Kedden a Cinque Torri-hoz autókáztunk fel és a Torre Grande nyugati felén másztunkGyuszika mászik a Torre Grande-n valamit... sziklát. Találtunk néhány középhaladó utacskát, felsőbiztosítással lehetett kipróbálni, milyen a sziklán mozogni, ha nincs drótkötél. Eleinte nem hitték a fiatalok, hogy fel bírnak mászni, aztán óriási pedagógiai érzékünket latba vetve sikerült meggyőzni őket, hogy azért mert egy út kicsit áthajlik, még fel tudnak mászni rajta... és lám, sikerült. :-)

Kedd este még mulattunk egyet az "ottmaradtakkal", kifeszítettünk egy slackline-t is és azon szórakoztunk. Illetve elpusztítottunk tetemes mennyiségű olasz sajtot.

Nagyon jó túra volt és több terabájtnyi fotó készült, amelyek közül itt láthatsz néhányat:

2009. július 20., hétfő

Dolomitok via ferrata túra...


Hamarosan indul a Dolomitok via ferrata túránk. Már mi magunk is nagyon várjuk, hiszen a Dolomitok egyike a legszebb és legegyedibb hegységeknek. A képen a Cinque Torri látható. A sok via ferrata túra után - ha az időjárás és a hegyek szellemei megengedik -, akkor egyesületileg felmászunk a középen látható legnagyobb torony, a Torre Grande tetejére.
Terveink között van a Tofana di Rozes (3225m) magas csúcsának megmászása is a cortina-i olimpiai játékok idején létrehozott Giovanni Lipella via ferrata-n keresztül.
Ennek a hegynek egyébként van egy kis magyar története is, ugyanis 1905-ben az Eötvös baroness-ek a déli falon keresztül meghódították a csúcsot. Nagy szoknyában, kenderkötéllel... és ez az út még a mai felszerelésekkel sem számít a könnyűek közé. Szóval ezek a lányok tudtak valamit.

2009. július 16., csütörtök

2009. július 14., kedd

Már megint alakformálás. Kész vagyok tőle.

Tegnap ismét valamilyen elmebetegségtől vezérelve belenéztem az egyik nagyszerű kereskedelmi csatorna még nagyszerűbb bilvárműsorába. És megint miről volt szó ? Hogyan lehet narancsbőrteleníteni... Itt van a link hozzá: http://www.rtlhirek.hu/video/62589
Mindenféle "celeb" (jó kis szó) nőcik mesélték el, hogy mennyire tuti módszerek vannak narancsbőrtelenítésre. A mozgást megint nem említette senki.

Lobbizzunk a sportért ! :-)

El kell menni futni, biciklizni, úszni, ne adj' Isten nordic walking-ozni... vagy sziklát meg hegyeket mászni. Vagy tök mindegy... csak valamit csinálni. És azt meg rendszeresen. És volt narancsbőr, nincs narancsbőr...

2009. július 8., szerda

Grossglockner

Megint megjöttünk, mint ahogyan túra után általában tenni szoktuk. Úgy látszik idén a Kleinglockner éve van. Megint a 3775m magas "mellékcsúcsig" jutottunk. Nem azért mert béna lett volna bárki is a csapatban, hanem olyan tömeg volt a hegyen, hogy a Westend karácsonykor ahhoz képest lakatlan sziget. A Scharte-ban és a Grossglockner csúcsához vezető szakaszon egyszerűen életveszélyes lett volna a többiek miatt közlekedni.
Többet valószínűleg nem megyünk hétköznap a Grossglockner-re, mert egyszerűen irritáló az egész. Az emberek szó szerint lökdösődnek, áttaposnak egymáson, megtiporják hágóvassal önnön és mások kötelét... borzalom.
Áprilisban is elég sokan voltak, de az kispálya volt a mostanihoz képest. Na mindegy... az időnk nagyon szép volt, kivéve egy rövid ideig tartó felhős, havazós időszakot.
Viszont - hogy írjak valami jót is - a Stüdlhütte hozta a formáját. Magamban megadtam neki ismét az Alpok Legjobb Menedékháza címet. Nagyon jó a konyha, nagyon kedves a személyzet és nagyon rendezett az egész ház.
Megpróbálok hamarosan fotókat is feltenni.

2009. július 2., csütörtök

Ortler vs. Grossglockner


Sajnos a múlt hétvégére tervezett Ortler túránk a pocsék időjárás miatt eltolódott. Az új időpont: 2009.07.17-19. ill. a nagy érdeklődésre való tekintettel lesz egy túra 2009.07.31 - 08.02. között is. Jó a rosszban, hogy így még lehet rájuk jelentkezni.

Viszont a hétvégén indulunk a Grossglockner-re. Szombaton hajnalban indulunk és hétfő este jövünk haza.